Te zokniban csinálod?

2018-06-07

Rossz az aki rosszra gondol, én most kivételesen az alvásra célozgatok.

Az internet és a valós élet is kiváló vitaterepet biztosít arra, mindkét tábor felhozhassa érveit. Már régóta és komolyan foglalkoztat a kérdés, hogy mikor dől el, ki melyik oldalra áll. A fiamat érdeklődve figyelem az esti fürdetés után. Kérsz zoknit? Kérdezem minden este bizonytalankodva. Az apja megrögzött mezítláb alvó, az anyja pedig az örök jégcsapláb. A gyerek még nem döntötte el, hogy melyikünk mellé áll: egyszer kér zoknit, egyszer nem. Értem én. Nem akar elköteleződni.
No de mi a fenéért alszik valaki zokniban?
Felsorolok jó pár érvet, hátha most megértitek:
 
Fázik
Nyilvánvalóan azért van rajtam zokni amikor alszom, mert FÁZIK a lábam. „Takarózz be!” -  jön a ragyogó ötlet, de nem. Ha betakarózom, a lábam NEM MELEGSZIK FEL! Kipróbáltam. Annyira jeges, hogy dörgölöm a vádlim a talpammal, némi hőt csiholva, majd lábat váltok, és ez így megy tovább amíg meg nem unom. Kábé fél óra elteltével konstatálom, hogy még mindig a vadregényes Alaszka téli hőmérsékletét idézi meg a nagylábujjam, így végül elsomfordálok a fiókhoz, kihúzom, és felveszem a legvastagabb zoknit.
Fél óra múlva csatakokban folyik a lábujjaim között a víz, de le nem veszem semmi pénzért!
 
Bőrpuhítás
Na erre tuti nem is gondolnátok! A sarkam – na nem mondom, hogy babapopsi finomságú, de – elég puha annak köszönhetően, hogy fürdés után bekenem a lábam, és a csodás ZOKNI megtartja a meleget, és a lábamba masszázsolt kenőcs sem a szőnyegen terül szét, hanem szépen beletaposom a talpamba játramban-keltemben.
 
Beszakadt köröm
Igen-igen. Van, hogy nem sikerül jól a körömvágás, és kilóg egy kis darabka, ami beakad a takaróba, a lepedőbe, de néha már az is fáj, ha csak egy friss fuvallat éri. Ilyenkor egy jó passzentos ZOKNI lehet a megoldás! Remegve húzom fel, nehogy véletlenül beakadjon, de ha egyszer már a helyére került, onnantól nem kell félnem semmitől. Attól biztosan nem, hogy az éjjel fájdalom fog gyötörni emiatt.
 
KOSZ
Szoktam takarítani, elég gyakran. De a lakásunkban van egy kutya, két bicikli, babakocsi, roller, kismotor, futóbicikli és megszámlálhatatlan mennyiségű cipő. Ezekről folyamatosan hullik valami. Általában homok, föld vagy sárdarabok. A kutya szőre folyamatosan válik el a testétől, ráadásul négylábú gyermekünk szereti széttépni a papírdarabokat, ami további feltakarítandó papírcafatot eredményez. A nyárfa virága beszáll az ablakon és érdekes módon egyéb gyanús szöszmöszök és koszok is felbukkannak szinte percenként a szőnyegen vagy a padlón. Na most aki zokniban alszik, az a már feljebb említett krémezés után belebújik a ZOKNIjába (hiszen a krémbe csak még jobban ragad a kosz!) és vidáman túllép ezen a problémán. Szó szerint! Mennyivel jobb érzés tiszta talppal, és alig szöszmöszös zoknival lefeküdni, mint fél kiló sárral a lábamon!
 
és végül… az ágy alatti szörny
Elmúltam már jócskán 30, de ha néha félek, a zoknim mindig megnyugtat. Kilóg a lábam a takaró alól, jön a szörny, és leránt,ugyebár. Na most akinek nem lóg ki a lába – értsd: VAN RAJTA ZOKNI! – az nyilván megússza a dolgot. Kis csalással ugyan, de végülis nekem van igazam! Ebbe még az ijesztő szörnyetegnek is bele kell nyugodnia!



Címkék: alvás


Kapcsolódó cikkek

Tetszett? Oszd meg az ismerőseiddel Megosztás