„Örülök, hogy vitát indítottam”, mondja a terepfutó anyuka, aki szoptatott az ultramaraton versenyen

2018-09-21

Szerző: Baráth Krisztina

Sophie Power angol amatőr ultrafutót megdöbbentette, hogy a közösségi média ennyire felkapta azt a fotót, amin éppen kisfiát szoptatja Európa legrangosabb terepfutó versenyén.  Nem tagadja, örül, hogy vita tárgya lett, vajon kell-e bűntudatot éreznie egy anyának, ha nem adja fel az álmait. A róla megjelent fotó globális vitát váltotta ki.

Sportkártya
hirdetés

Az Ultra Trail du Mont Blanc-t (UTMB) a legnehezebb, de egyben a legnépszerűbb terepfutó versenyek között tartják számon. Minden évben augusztus végén terepfutók és kísérőik ezrei keresik fel a francia kisvárost, Chamonix-t, ahol a versenyt rendezik. Sophie Power (36) az igen kemény 170 km-es versenyszámon indult, ahol a szintkülönbség 10. 000 méter.  Kevéssel a féltáv előtt lefényképezték, amint három hónapos kisfiát, Cormac-ot szoptatja az olasz sípálya melletti állomáson, Courmayeur-ban.

A fotó pár nap alatt óriási népszerűségre tett szert, és körbejárta a világot.
Miután visszatért észak-londoni otthonába, szembesült azzal, milyen reakciót váltott ki cselekedetével. Korábban még instagram fiókja sem volt, most pedig már első interjúját adta a The Guardian lapnak. Nem volt felkészülve az érdeklődésre, de örül annak, hogy beszélgetést kezdeményezett a témáról.

„Ez egy olyan dolog, amiről a nők nem szívesen beszélnek. Van ez a hatalmas anya bűntudat dolog, hogy állandóan 100%-kal a babára kell összpontosítani, de én azt mondom, ha nem figyelsz saját mentális és fizikális egészségedre, nem lehetsz a legjobb anya. Nekem szükségem van arra, hogy fitt legyek, mert így meg tudok küzdeni a mentális problémákkal is. A nőknek igazi nagy küzdelem, hogy nyíltan beszéljenek róla.”

Elmondása szerint nem igazán figyelt arra, hogy fényképezik. „ A képen az látszik, ahogy a kisfiamra koncentrálok és szoptatom, közben pedig fejem a tejet. A férjem is valószínűleg a közelemben volt és próbált meggyőzni, hogy egyek egy avokádós szendvicset, és pakoljak a futóhátizsákomba pótelemeket a fejlámpának és némi ételt.”

A fotót Alexis Berg örökítette meg, aki direkt rákérdezett, készíthet-e képet. „Nem gondoltuk túl a dolgot. Azt hittük, talán lesz belőle egy rövid kis story a nőről, aki valami mást is csinált a verseny alatt. De ennyi!”A képen egy teljesen összeszedett futó anyukát látunk, nem úgy, mint a mellette fekvő teljesen kimerült férfit.

Sophie mesélt a versenyélményeiről is:
„ Az első éjszakát végigfutottam alvás nélkül, ahogy a legtöbb futó.  Kisgyerekes anyukaként erre teljesen fel voltam készülve. Alváshiány szempontjából valószínűleg én voltam a legjobban edzett versenyző. A két éjszaka alatt összesen 20 percet aludtam. De nem akartam túlhajtani magam. Átlagban, akik az UTMB-n versenyeznek, a legtöbbet szeretnék kihozni magukból.  Én az ellenkezőjét tettem. Sokat kellett ennem-innom ahhoz, hogy elegendő tej termelődjön a szervezetemben. Így mondhatni felfrissülten értem célba, legalábbis az előző versenyeimhez képest.

Az UTMB-t 44 óra alatt fejezte be. De indult már számos világhírű versenyen, mint a Szaharát átszelő Marathon de Sables és a hazánk ultrafutói között is nagy népszerűségnek örvendő 246 km-es Spartathlon-on.

2009-ben kezdett futni, a semmiből építette fel magát, nem volt sportmúltja. Aztán regisztrált egy maratonra, ezt követően pedig egy ironman-re úgy, hogy azelőtt a medencét alig tudta végig úszni.

Ahhoz, hogy indulási jogot szerezzen az UTMB-re, pontokat kell gyűjtenie más ultra távú versenyeken. Ezt 2015-ben sikerült elérnie, de első kisfiával épp akkor volt várandós, így 6 hónapos kismamaként nem állt rajthoz. A sérült sportolókkal ellentétben az UTMB szabályzata nem teszi lehetővé a nők számára, hogy terhesség esetén későbbre halasszák a már meglévő helyüket. 2018-ra tudott újból elegendő pontot gyűjteni, de ekkor jött a nagy dilemma: bevállalja-e a futást második kisfia születése után vagy újból éveket vár az indulásra és közben gyűjtheti a versenypontokat…

Végül 44 óra eltelte után a célegyenesben 3 éves kisfia kíséretében, az utolsó 50 méteren pedig kezében a kisebbik fiával haladt át a célvonalon.

A közösségi média jól fogadta a témát, de mint mindennek, ennek is volt egy kis hátulütője. Sokan önzőnek és nem helyén valónak gondolják Sophie cselekedetét.

Összességében véve viszont a hirtelen jött hírverés erős és pozitív üzenetet hordoz: „Amikor anyává válunk, az identitásunk nem változik meg és nem kellene elveszítenünk és lemondanunk mindarról, amik azelőtt voltunk, mielőtt édesanyává váltunk. Ahogy a férfiaknál ez teljesen egyértelműen megmarad. Nézd meg azokat a csodálatos képeket, amik a célban készülnek az apukákról. Miért nem fogadja el ezt a társadalom ugyanúgy rólunk, édesanyákról?”

Képek forrása: Alexis Berg/AFP/Getty
Cikk forrása: The Guardian



Címkék: futás szoptatás


Kapcsolódó cikkek

Tetszett? Oszd meg az ismerőseiddel Megosztás