Karácsonyi ajándékozás a nőnek és a férfinak

2018-12-05

Szerző: Székely Gábor

Karácsony közeledtével aktuális ez a téma, egy egész idegeskedéssel és rohangálással eltöltött hónap után jön a karácsony, átadjuk az ajándékokat és nagyjából átlag 5 perc izgalom után ott ülünk a fa körül, néha több-, de általában inkább kevesebb sikerélménnyel.

Kinek ne lenne ismerős az érzés, hogy sokszor nem pont azt- és nem pont úgy kaptuk, ahogy azt legbelül szeretnénk.

Hogy ez idén jobban sikerüljön, elemezzük ki más szempontból, hogy mi is zajlik valójában a háttérben.

Ehhez először meg kell értenünk az ajándékozás mögött a mélyben zajló ösztönszerűen működő férfi és női hajtóerőket: nézzük meg az ajándékozást az evolúció szempontjából.

Repüljünk vissza messzire az időben, az ősemberek korába.

Testfelépítéséből adódóan a hímnemű mindig is erősebb a főemlősök között mint a nőstény, nem volt ez másképpen az ősembernél sem. Pusztán testfelépítéséből adódóan - a túlélés szempontjából - markánsan eltérő irányba fejlődött a hím- és nőstény ember.

Mivel ők a fizikailag erősebbek, a férfiak általában vadásztak, háborúztak, vagy éppen a saját csoportjuk védelmét kellett, hogy ellássák külvilág erői ellen. A nők általában vigyáztak a kicsikre, a tűzre, csoportosan gyűjtögettek és kémlelték a látóhatárt, hogy mikor tér haza a férfi a zsákmánnyal. Vagy éppen azt kellett gyorsan megfejteniük, hogy, aki közeledik, vajon milyen szándékkal jön a horda felé.

Alapvetően eltérő feladatokat láttak el az ősember férfi és női egyedei és ehhez alapvetően különböző módon kellett, hogy fejlődjön az agyuk is.

A férfiak agya feladatok ellátására, akadályok leküzdésére, falak áttörésére, hosszú ideig tartó és koncentrált erőkifejtésre fejlődött ki, míg a nők agya sok feladat egyidejű elvégzésére és más személyekhez való kapcsolódásra, kommunikációra optimalizálódott.

A férfiaknál a túlélési esélyek növekedését a fókuszált tevékenységre való képesség tökéletesedése-, míg a nőknél sokkal inkább a társas kapcsolatok fenntartásához szükséges képességek fejlődése jelentette.

Látható, hogy a férfiak általában fókuszált tevékenységet végeztek, míg a nők fókusza sok feladatra kellett koncentrálódjon egy időben. Ez a kettős fókusz jelenthette az ember számára a túlélést és egyben a fejlődést is. Férfi és nő szépen kiegészítette egymást az ősidőkben is, a szaporodás, a kicsinyek túlélése, a táplálkozás és a külvilág elleni védelem is hatékonyan megoldódott a két nem fizikai adottságához kialakított szerepmegosztás révén.

Az ember a mai napig pontosan ugyanabban a testben él, mint több ezer éve: ugyanolyan fizikai-kémiai-biológiai és lelki alapjellemzőkkel, de immáron „modern” társadalmi-jogi és kulturális környezetben.

Ugyanazok az ösztönszerű tényezők mozgatnak minket is a mai világban, a férfiakat fókuszált feladatok elvégzésre serkentő ösztönök, míg a nőket szerteágazó és a alapvetően a társas kapcsolódást segítő ösztönök.

Mit is jelent ez az ajándékozás kapcsán? J

 A férfiak az ajándékozást ösztöneik szintjén egy nagyon komoly feladatnak érzik. Az nem pusztán egy jelzése annak, hogy szeretem a másikat, hanem egy komoly feladat, aminek megszerzéséhez hegyeket kell megmozgatni, de minimum meg kell küzdeni a hétfejű sárkánnyal, hogy utána büszkén vihessük haza a trófeát.

A nőknek az ajándék egy mementó, amellyel kifejezzük szeretetünket és ragaszkodásunkat a másik irányába.

Az ajándék rendeltetése ugyan azonos a két nem közt: a másik iránti szeretet kifejezése, de az ajándékozás körülményei az ösztöneink szintjén nagyban eltérnek.

A férfiak agyműködése alapján fellépő ösztönök szerint az ajándék – mivel annak a saját erőviszonyaikhoz képest monumentális feladatnak kell lennie – hosszú időre kell, hogy jelezze a másik számára a szándékát. A férfi ösztönszinten a komoly ajándékot hosszú időre szánja, ezzel jelzi szeretetét a másiknak.

A nők számára az ajándéknak nem a mérete/ára/beszerzésének nehézsége vagy hasznossága jelenti annak lényegét, hanem sokkal inkább az ajándékozás rendszeressége és átadásának körülményei azok, amik fontosak számukra. Sokkal fontosabb a nő számára az ajándékozás rendszeressége és módja, mint maga az ajándék.

Az ajándékkal fejezi kit mindkét nem a másik számára szeretetét, és az ajándékból vonja le mindkét nem azt, hogy szereti-e a másik. Azt viszont láthatjuk, hogy lényegében teljesen másképpen.

És itt jön a hiba: saját ösztöneiből kiindulva általában mindkét nem tudattalanul ugyanazt várja el a másik nemtől, amit valójában maga számára jelent az ajándékozás. A férfiak nem értik a rendszeresen kapott, de kisebb tárgyak, gesztusok valódi jelentését a nők szándékai szerint és a nők sokszor úgy érzik, hogy a férfiak túl ritkán jelzik számukra ajándékozással szeretetüket.

Próbáljunk meg tehát idén karácsonykör mögé látni az ajándékozásnak, hogy mi történik valójában.

Vegyük észre, hogy párunk férfiként mekkora erőkifejtést gyakorolt azzal, hogy az az egy-két tárgyat beszerezte, felkutatta és meghozta, sokszor esetleges, béna csomagolással. Valójában Ő a hétfejű sárkány fejeit tálalja a választott Nő elé.

Párunk nőként a sok-, kis- és rendszeres ajándékok sorába szépen illeszkedően karácsonykor is több, szépen becsomagolt és romantikusan-teátrálisan átadott tárggyal jelzi szeretetét.

Idén próbáljuk meg nem saját szemüvegünkön keresztül vizsgálni a párunkat, hanem megérteni, hogy őt egész más ösztönök mozgatják az év minden napján, de karácsonykor is: és értelmezzük ajándékát az „ő nyelve szerint”. J



Címkék: párkapcsolat házasság


Kapcsolódó cikkek

Tetszett? Oszd meg az ismerőseiddel Megosztás