Jobb lett a házasságunk, miután egy ideig külön aludtunk

2017-07-20

"A férjemmel három éve kezdtünk el külön ágyban aludni. De nem kell sajnálj.

Sportkártya
hirdetés

A döntés közös megegyezéssel született. Minden este elköszöntünk, és én mentem a franciaágyba, ő pedig a kanapéra. Semmi vész, kényelmes kanapénk van.

Ezáltal mindketten ki tudjuk aludni magunkat, és nem, nem lett kevesebb az intimitás.

A különalvás új perspektívákat nyitott meg számomra a házasságunkban, és megtanított pár fontos dolgot is.

1. Tisztázd az igényeid

Amikor nagyjából 20 hetes terhes voltam, nagyon kényelmetlenül éreztem magam az ágyunkban. Fájt a hátam, folyamatosan forgolódtam. Egyik éjjel elegem lett, és átvonultam a vendégszobába. Itt egy olyan matrac van, ami már legalább 20 éves, és hibátlanul puhának bizonyult a fájós testrészeimnek.

A saját ággyal akkora teret kaptam, amekkorára az egyre növekvő testemnek szüksége volt, ráadásul annyi párnával tudtam kipárnázni magam, amennyivel csak szerettem volna - anélkül, hogy leszorítanám a férjem. Végül bevittük ezt az ágyat a hálóba, hogy egy szobában, de külön alhassunk.

Ez tökéletes megoldás volt. Sose szerettem másokkal aludni, nem tudok úgy elaludni, ha bárki hozzámér. Nyilván ez speciális eset, de nekem emiatt ideális volt ez a megoldás.

2. Felejtsd el a "normálist", ha nektek nem az működik

Amikor a gyerek megszületett, a férjem kivonult a kanapéra, mert a baba "éjjeli élete" és az ő 5:30-as kelése nem igazán fértek meg egymás mellett. Ráadásul minket sem akart felébreszteni, ha végre aludni tudtunk. A gyerek akkor került a saját szobájába, amikor már végigaludta az éjszakát.

Ez akkor következett be, amikor másfél éves volt. Ekkor már terhes voltam a második gyerekkel. Úgyhogy megint a teret igénylő, párnázós időszak jött.

Elgondolkodtam, vajon normális ez így? Aztán arra jutottam, hogy kit érdekel, hogy normális-e: nekünk jó így, és így mindannyian ki tudjuk hozni a maximumot az alvásból.

3. Ellenőrizzétek le, hogy mindkettőtöknek jó így

Azt vettem észre, hogy elkezdem "megguglizni" a külön alvó párokat, mert féltem, mi történik, ha ez rosszat tesz a házasságunknak, mi van, ha én még nem tudom, de így el fogunk hidegülni egymástól. Meg is találtam az interneten, hogy a legjobb esetben szobatársi szintre jutunk majd, a legrosszabb kimenetel pedig a válás.

Ettől persze jól megijedtem, úgyhogy megkérdeztem a férjem, szerinte rendben vagyunk-e, jó-e ez a különalvás. Megkérdezte, hogy szeretném-e, ha visszajönne a szobába aludni. Mondtam, hogy nem igazán, és visszakérdeztem, ő szeretne-e. Mondta, hogy nem, mert nem szeretne minden egyes alkalommal felébredni, amikor a gyerek sír, és nem szeretne minket sem ébreszteni reggel órára.

Abban maradtunk tehát, hogy ez jól működik. Így is minden este összebújtunk a kanapén, sokat beszélgettünk, tervezgettük a céljainkat, a gyerekeinket, az ügyeinket. Nem lettünk szobatársak, házastársak maradtunk. Nem aludtunk egy ágyban, de jól voltunk, nagyon is jól. Erősek voltunk együtt. Az internet elmehet a fenébe.

4. Semmi nem tart örökké

Egy ponton túl eljutottunk odáig, hogy hiányzik az ágyban beszélgetés, a másik közelsége alvás közben. Úgyhogy a gyereket az első szülinapja után beköltöztettük a saját szobájába.

A férjemmel készek voltunk, hogy felszámoljuk a különalvást.

5. Áldozatokra van szükség

Eddigre már mindketten hozzászoktunk, hogy elég nagy terünk van az alváshoz, úgyhogy beruháztunk egy nagyobb ágyra. Nem semmi költség volt, de megérte az áldozatot. Mind a ketten felkészültünk az újbóli "összeköltözésre".

A különalvás, még ha ez furcsán is hangzik, erősebbé tette a házasságunkat. Ennek köszönhető, hogy folyamatosan beszélünk arról, mire van szüksége a másiknak. Elkerültük azokat a feszültségeket, amelyeket a kialvatlanság, az egymás felébresztése okozhatott volna.

Hogy ez normális volt-e így? Talán nem. De már megtanultam, hogy nem számít, mi minősül normálisnak. Ameddig mi azt érezzük, hogy ez így jó, folyamatosan kommunikálunk, és meghozzuk azokat az áldozatokat, amelyekre azért van szükség, hogy a házasságunk működjön, addig ez rendben van így."

Forrás: ScaryMommy



Címkék: házasság alvás intimitás


Kapcsolódó cikkek

Tetszett? Oszd meg az ismerőseiddel Megosztás