Az a bizonyos hat hét

2017-11-09

Szerző: VBK

Szembe jött velem a facebookon egy hirdetés. Egy diétaverseny. Edzz, diétázz, fogyj, nyerj – ennyi volt a lényege. Na, gondoltam magamban, egy újabb csodaszer reklámja. Továbbgörgettem. Aztán megint szembe jött velem. És újra és újra. Annyira megpiszkálta a fantáziám, hogy úgy döntöttem, ha megint meglátom, jelentkezem.

Sportkártya
hirdetés

És láss csodát, újabb bejelentkezésemkor az első bejegyzések között nézett velem farkasszemet a Ph Matrix Diéta könnyedén felhívása! Ahogy ígértem, jelentkeztem. Néhány nappal később csörgött a telefonom, Emi volt az, a szervező, aki tájékoztatott a részletekről, majd feltette a döntő kérdést: vállalom-e. Kértem egy kis gondolkodási időt, amíg számításba vettem a lehetőségeket. Vagyis először a tényeket.

Hódmezővásárhelyen élek, két pici lányom van, a kicsi 10 hónapos, a nagy két és fél éves. A férjem sokat dolgozik, a nagyszülők más városban, országban élnek. Nekem viszont heti egy alkalommal Budapesten kellene megjelennem edzésen, fotózáson, mérésen. Hogy fogom én ezt kivitelezni? Hogy jutok fel Pestre? Hova teszem a lányaimat? Hogyan fogok diétát tartani és edzeni mellettük a mindennapokban? Egyáltalán végig fogom tudni csinálni ezt? Aztán megráztam magam. Menni fog! A végső löketet férjem adta, aki ennyit mondott: „Menj, és nyerd meg!” Oké! Megyek, és megnyerem! Elvállaltam a részvételt. És itt kezdetét vette az én hathetes kalandom...

Az indulás. Jobb híján autóba ültem, és nekivágtam a 160 km-es útnak. Tettem ezt úgy, hogy előtte nem vezettem se autópályán, se Pesten. Szakadt is a víz rólam rendesen! Sebaj, legalább beindult a fogyás. Összeismerkedtünk mi, a nyolc dagi versenyző, a szervező, Emi és az edzőnk, Petra. Ő mellesleg 40 kilót adott le 2,5 év alatt, túlsúlyos lányból lett fitness modell, így kellő motivációt adott nekünk a programhoz. Először mindenki átesett egy mérlegelésen, ez lett a kiinduló érték, ehhez képest kellett arányosan minél több kilótól és centitől megszabadulnunk. Ezután jött a neheze. A fürdőruhás képek készítése. Mondanom se kell, jónéhány zsírpárnával a testén mindenki igyekszik eltakarni az előnytelen bájait, nekünk meg bikiniben kellett pózolni a fotós és kamerás férfiú előtt. Finoman szólva sem volt kellemes… Első nap túlélve, indulhat a fogyás!



Első sokk: megláttam a fotós által készített bikinis képeimet. Ó, te atyaúristen… A félidős terhes bálna teste topmodell-alkat mellettem. Fájt, fizikailag fájt látni magam. És ráadásul a kép nyilvános megosztásra került, több ezer ember látta. Brr… Célkitűzés: ezen sürgősen változtatni kell! Hogyan? Napi 5 darab, extrán alacsony szénhidrát-tartalmú étkezés, heti 6 nap testmozgás. Semmi cukor, semmi liszt, semmi édes lötty. Az első héten konkrétan azt hittem, meghalok. Aztán elkezdtem élvezni, és jól érezni magam. Meg is lett az eredménye, hipersebességgel kezdett el leolvadni a zsír. Hatalmas királynak éreztem magam, aztán jött a második mérlegelés. Ott szembesültem azzal, hogy a többiek is piszok jól teljesítenek, nem kell elszállnom magamtól, mert nagyot fogok koppanni. Bővítettem az edzésen, készítettem magamnak kézisúlyzókat, és nyomtam, nyomtam, nyomtam. Egyre keményebben. Mert egyre jobban akartam azt a százezer forintot, ami a győztesnek járt! Edzettem itthon, az utcán, játszótéren, mindenhol, ahol megfordultam. Egyre jobban élveztem ezt a kihívást!

Félidőnél jelent meg az első előtte-utána képem, ami hihetetlenül látványos lett. És ekkor elindult valami. Ismerősök osztották meg a képem, ismeretlenek biztattak, anyukák kerestek fel, hogy nyerjem meg a versenyt, majd segítsek nekik is elindulni ezen az úton. Ez doppingolt, szembesültem vele, hogy már nem csak magam miatt kell ezt a programot végigcsinálnom, ez már sokkal többről szól, mint néhány elveszített kilóról. Itt már példamutatás van. Tovább keményítettem az edzésem, a súlyzóim mellé beköltöztek lábsúlyok és egy gumiszalag is. Nem volt megállás, ott lebegett előttem a cél, a sajátom, az a 9 kiló, a nyeremény, az a százas, és a jövőm, amelynek kapuja egy karnyújtásnyira van.

Végül eljött az a bizonyos hatodik hét. Az a hét, aminek a végén a mérlegem pontosan 9 kilóval mutatott kevesebbet, mint induláskor. Az a hét, ami egy fotózással egybekötött eredményhirdetéssel zárult. Azzal az eredményhirdetéssel, ahol az én nevem hangzott el, és ahol az én kezembe került az a bizonyos nyeremény. Igen, megcsináltam! Mondtam, megyek, és megnyerem.



És hogy mit tanultam ebben a hat hétben? Magamról nagyon sokat! Megtanultam befelé nézni, a valós korlátaimat felismerni, feszegetni, a komfortzónából kilépni, és még oly sok mindent… Bebizonyítottam, hogy gyerekek mellett is lehet egészségesen, önmagunkra figyelve étkezni. Lehet otthon eredményesen edzeni. Anyukaként is részt lehet venni diétaversenyen, sőt, meg is lehet nyerni azt. De az útnak még nincs vége! Van még egy bűvös tízesem, amitől meg kell szabadulnom. Viszont már tudom a titkot, hogy hogyan kell csinálni. A titkot, amit megosztok másokkal is. Mert mindenki képes rá! Te is! Velem tartasz?



Címkék: diéta sikersztori fogyás


Kapcsolódó cikkek

Tetszett? Oszd meg az ismerőseiddel Megosztás