A beton az edzőtermem és csak 540 a havi bérlet

2018-05-22

Szerző: Kovács Móni

Nagyon szeretném megtalálni azt a cikket, ami azt bizonygatja, hogy a futás mégsem annyira hat jótékonyan a szív- és érrendszerre mint az korábban gondolták. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy örömömben nem lett volna kedvem pezsgőt bontani e hírek hallatán. Volt egy időszaka az életemnek, amikor szerettem a futást. Része volt a hétköznapjaimnak, jól is ment. De a szülés után nem jött el a nagy egymásra találás. Nem úgy, mint a biciklivel!

Sportkártya
hirdetés

Szabadság

Van abban valami felemelő, hogy nem kell azon aggódnom, hogy lekésem a biciklimet. Hogy lerobban, vagy vezetékszakadás miatt nem közlekedik tovább, esetleg feltorlódik. A biciklimre nem várok, nem kell róla átszállni, sem (túlságosan is) közel kerülni vadidegen emberekhez. A biciklis lét fantasztikusan felszabadító! Hallgatom a zenéimet, hajtom a pedált, miközben melegítőgatyában feszítek, és jottányit sem érdekel mások véleménye.

Éledő reflexek

Azt hinné az ember, hogy a városi cangázás is egyfajta elmélkedő tevékenység, ami közben nyugiban átgondolod a napod, még egyszer végigveszed az aznapi teendőidet, esetleg ábrándosan gondolsz vissza a régi szerelmedre. Hát egy nagy frászt! Olyan flow élményt biztosít, hogy csak na! Nincs esélyed túlságosan elkalandozni a jelen eseményeitől, mert minden pillanatban radarként működnek a szerveid. Egy autó mögötted, egy gyalogos épp lelépni készül a járdáról, beakad a cipőfűződ a pedálba. Cikk-cakkban kerülgeted a rakparton andalogó turistákat akik azt sem tudják hol vannak, majd a bringautat felújító munkás brigád miatt a villamospályára kényszerülsz. Kicsit olyan minden nap, mint egy túlélőtúra. De mégsem unod meg, mert egyik nap talán egy másik kanyart veszel be, máskor pedig lehet, hogy beugrasz a barátnőkkel egy kávéra mielőtt hazatekernél.

Napirendbe iktatott edzés

Az egyik legpozitívabb hozadéka talán mégis az, hogy kipipálhatod az aznapi edzést, ráadásul szemérmetlenül olcsón! Sokszor megfogadom, hogy aznap lassan hajtom majd a biciklit, és a szokásosnál kevésbé izzadtan érkezem meg a munkahelyemre. De képtelen vagyok magamban tartani az előrobbanó energiákat, és néha magamat is meglepve könnyedén és gyorsan kapaszkodok fel egy-egy dombocskára. Kiváló comb- és popsierősítő mozgásforma, ráadásul a szabad levegőn! Kell ennél több?

Szinte ingyen

Bevallom, hogy nem a teljes távot teszem meg két keréken. Jónéhány kilométert utazok HÉV-vel, mert nem érnék be időben az irodába, így szükségem van a rendes bérletem mellett egy kiegészítő bérletre is, ami 540 Ft-ba kerül. A biciklim (40.000 Ft), meg a havi bérlet árát is számolva hamar kiderül, hogy kb 4-5 hónap alatt térül meg a befektetés, hiszen egy edzőtermi bérlet alsó hangon 10.000 Ft-ba kerül.

Bónusz mozgásforma a lépcsőn cipekedés, amikor plusz 25 kilóval battyogok fel vagy éppen le. Előfordult már, hogy valaki besegített a felszállásnál, mert majdnem magamra borítottam a drótszamarat.

Tervezni azért kell!

Bár mindez nagyon klasszul hangzik, de a logisztika kőkeményen igénybe veszi a szürkeállományomat. Minden nap viszek magammal váltóruhát – alsóneműtől a pulóverig – és ez nem kis helyet foglal a táskámban. Szintén csomagolok reggelit és ebédet, egy kulacs vizet és egy 10 kilós lakatot. Mindemellett reggelente én viszem a porontyot bölcsődébe, így az ő cuccait is nekem kell összekészítenem és arról is én gondoskodom, hogy a fejére kerüljön a bukósisak. Nem hagyhatom otthon a fejhallgatómat, a napszemüvegemet és a telefontöltőmet sem, ráadásul szeretem látni, hogy mennyi idő alatt teljesítettem a távot, ezért a bicajos appomat is beizzítom a hadműveletekhez.

Csak hab a tortán, hogy a biciklim nem fér be gyereküléssel együtt a liftbe, így a járgányt a férjem viszi le, lelakatolja, majd én viszem a két táskát, a gyereket meg a gyerekülést reggel, kilakatolok, összeszerelek, beültetek, cipekedek és elindulok. Jó hír viszont, hogy a gyerekülésbe kiválóan elfér a táskám!

Vannak persze jó és rosszabb napok, amikor fáj a fejem, vagy éppen alig aludtam az éjjel valamicskét. Ilyenkor nagyon nehéz összekapni magam, lezavarni a fenti rutint és útnak indulni. De végül, minden bonyodalom ellenére mégis imádom, amikor a HÉV-ről leszállva a nyeregbe ülök, megszólal a kedvenc számom, a hajamba kap a szél, és végre csak az enyém az aszfalt!



Címkék: anya edzés időbeosztás


Kapcsolódó cikkek

Tetszett? Oszd meg az ismerőseiddel Megosztás